A "papírgyári lakótelep"

A "papírgyári lakótelep" első két épülete. Képeslap részlete. Kiadja Fuchs Lipót és fia, Szolnok, 1899.

»A gyári lakótelep az 1941. évi másodszori indulás alkalmával alakult ki. 1940-ben vásárolta meg az új részvénytársaság az 1905-ben leégett Hungária Gőzmalom iroda céljaira 1896-ban épített két emeletes épületét [19. és 20.] is tartalmazó telket. Az egyik épületet tisztviselő lakóépületként tünteti fel az 1947. évi gyári alaprajz. A Gőzfűrész és Ládagyár Rt-től 1940. november 6-án vásárolt telken pedig a kultúrház [Tószegi út — ezt egy következő bejegyzésben mutatom be] mellett három lakásból álló munkás lakóépület is volt, amit még 1905-ben építettek.
Ebből a egymástól elkülönített két telken lévő három régi épületből alakult ki 1940-ben a gyár első lakótelepe.
A lakótelep felújítására, majd pedig bővítésére a háború utáni helyreállítás időszakában került sor. Az 1945–46. években átalakították és korszerűsítették az ú. n. „Tisztviselő Lakóépület”-et és a kultúrház melletti három lakást.
Új lakásokat is építettek ezekben az években, éspedig a lakótelepen 1945-ben tisztviselői ikerházat (33. épület) és az élmunkások ikerháza (34. épület) elnevezésű lakóházakat. [...] Így fejlődött ki a gyár területéhez [...] csatlakozó gyári lakótelep. A lakótelepen korszerű, komfortos lakások szolgálták a gyári törzsgárda tagjainak szociális ellátását.«

19. Tisztviselő lakóépület (1896)

20. Munkás lakóépület (1896)

31. Sertésólak és fásszín (1945)

32. Sertésólak, kecskeól és fásszín (1945)

33. Tisztviselői ikerház (1945)

34. Ikerház élmunkások részére (1945)

Az idézet, az ábra és magyarázat forrása:

Balla Dezső–Török János A Szolnoki Papírgyár története

(Szolnok, 1979.)

A "papírgyári lakótelep" a Google térképén, 2014.

A Hungária műmalom (2.)

A szervezésről, tervezésről és az építésről gyakran tudósított a helyi sajtó. (Lásd A Hungária műmalom /1./ című bejegyzést!) A malom ­„munkába állása” utáni dolgos hétköznapokról azonban sokkal kevesebbet tudunk.

A Hungária műmalom épületei Szolnok város 1903. évi házszámozási térképén (J-Nk-Sz. Megyei Levéltár).

A következő tizenhárom évről főként a közgyűlési beszámolók révén szerezhetünk ismereteket. 1904-ben például így tudósít a helyi lap: „a városunkban pár év előtt létesült Hungária gőzmalom r.-társaság nagy ipar vállalat részvényesei … a gőzmalom e célra berendezett igazgatósági hivatalos helyiségében tartották meg második közgyűlésüket. E közgyűlésnek leginkább azért tulajdonítunk nagy fontosságot, mivel a részvénytársulat igazgatósága az üzem megkezdésétől számított 5 negyed évről (1892. október havától 1893. év december 31-ig) e közgyűlésen mutatta be az első üzleti év eredményét, s ezzel beigazolta a vállalat életképességét; a szép eredménnyel megkezdett üzlet jövőjének biztos zálogául szolgál — ily szakavatott vezetés mellett — e vállalat fokozatos fejlődése és felvirágzása.”
Közben 1896-ban felépítettek egy-egy több lakásos, egyemeletes épületet a tisztviselők, illetve a munkások számára, majd 1904–1905-ben élelemtárat, darálót, sütödét, kultúrházat és újabb munkáslakásokat létesítettek.
„A benne őrölt liszt olyan minőségű volt, hogy azzal a malom az 1900. évi Párizsi Világkiállításon Grand Prix-t nyert” — olvashatjuk Kaposvári Gyula több írásában.
Az 1905. évi rendes közgyűlésen „a felolvasott zárszámadások ismét tanúságot tettek arról, hogy vármegyénknek ez a kiváló és közgazdasági szempontból is oly fontos tényezőt képező intézménye tradícióihoz képest ez évben is eddigi jó hírnevéhez méltóan zárta be a múlt évi mérleget.”

Hungaria Gőzmalom Részvény-Társaság Szolnok. 
Zár-Számadás az 1899. évi január 1-től - december 31-ig 
terjedő hetedik üzletévről. Bp. 1900. (forrás: antikkonyv.hu)