2011. november 30., szerda

Az Újváros 1887-ben

Az Újváros egy 1916-ban készült levelezőlapon. Forrás: kepeslaptar.vfmk.hu

"Ha a Tisza-hídon megállva a város felé fordítjuk tekintetünket, nyugat felé a Tisza hajlatán a Szent János kápolnát látjuk s körüle számos füstölgő gyárkéményt, ez a munka hazája, a gyárváros. Előtte a szolnoki vasút indóházával s az ott levő vasgyárral (műhely), melyben szorgosan folyik a nagy munka, a kocsik és gépek javítása..."
Somogyi Ignác, 1887. (Idézi Botár Imre: Szolnok települési viszonyai a XIX. században. Kézirat. é. n.)

2011. november 19., szombat

Háztulajdonosok 1932-ben

Szolnok város háztulajdonosai
VII. (Gyárváros — Újváros — Téglaház)
és VIII. kerület (Kőrösi úti földek)

Forrás:

Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címtára. Szerk. Vajda Gyula
. Szolnok, 1932-1934.


A VII. és a VIII. kerület háztulajdonosainak utcánkénti névsora házszámmal: külön oldalon!

2011. november 15., kedd

Wittmann Viktor — az Újváros szülötte

Wittmann Viktor
(Szolnok, 1889. júl. 23. – Aspern, Ausztria, 1915. máj. 9.)
gépészmérnök, pilóta, repülőgépszerkesztő


A születési anyakönyv bejegyzése szerint szülei — Wittmann Adolf építési vállalkozó és Hay Franciska — Szolnok-újvárosi lakásában melengették az első napsugarak.

WITTMANN Viktor; W. Győző, 
*Szolnok, 1889. júl. 23., †Aspern (Ausztria), 1915.
máj. 9.: gépészmérnök. ~ Ferenc fizikus unokaöccse. - Már középiskolás korában különösen érdeklődött a matem. és a fizika iránt. 1906-tól a bp.-i műegy.-en tanult, ahol 1910-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1910 után Ny-Európában alapos repülési ismereteket szerzett, visszatérve Ausztriában berepülő pilóta kiképzést kapott. 1913-tól Bp.-en az Első M. Repülőgépgyár műszaki ig. volt. Kiváló repülő és repülőgép-szerk. Különböző mo.-i és nemzetközi versenyeken több díjat nyert, 1914-ben magassági rekordot állított fel. Repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Repüléseire időnként barátját, Karinthy Frigyes írót is magával vitte, aki a közös repüléseikről írt cikkeit kötetbe összegyűjtve meg is jelentette (A repülő ember. Bp., 1915). - Főbb művei: A repülőgépekről (Bp., é. n.). - Irodalom: Rév Pál: W. F. (Közlekedési Múz. Évk., 1983/84).
Új Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk. Markó László.
VI. kötet, Bp. 2007.

Wittmann Viktor síremléke Budapesten. Fotó: Kósa Károly, 2011.07.18.
Karinthy Frigyes: A repülő ember - Wittmannn Viktor emlékezete című írása honlapomon megtalálható.

A Görbe-ér 1940-ben és ma


Szolnok, általában az Alföld települési módjának okait, valamint részben a nem szolnokiak által annyiszor felhánytorgatott szolnoki görbe utcák keletkezésének okát a ma folyó élet is szemlélteti. Eleven valóságban láthatja azt ki-ki a maga szemével, csak ki kell mennünk a város nyugati szélére, a Görbe ér partjára.
A Görbe ér teljesen jogosan viseli nevét, mivel a Nagykőrös felé vezető Kőrösi-úton elindulva Szolnok határánál, a Gondolta csárdánál ő is meggondolja magát és délkeleti irányban elgörbül a Cukorgyár felé. Közben ismét meggondolja magát és a Sashalom előtt újból északi irányban fordul és visszatér a Kőrösi-út mellé. Kanyargásai közben közrefog egy kissé hosszúkás dombhátat. A dombháton tanyák vannak. Tanyák vannak a Kőrösi-úton is, de itt, minthogy megindult a forgalom az úton, a tanyáik közé, a földművesek házai közé már hentes, vegyeskereskedő, korcsmáros, cipész is települt le. Egyszóval kezd kialakulni bizonyos mértékben a városi, a kereskedelmi élet. A Kőrösi-útról a dombhátra az út az éren keresztül vezet. Az érben ősztől tavaszig víz van. Télen a közlekedés könnyű, mert a jég elbírja az embert is, a kocsit is. Olvadás után azonban baj van. A zsombékos, ingoványos területen nem egyenesen halad az út, hanem zsombékról zsombékra, közben lerakott kukoricaszárcsomókon és bizony elég görbén, de a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően. A helyzetkép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a dombháton sem egy vonalban vannak á tanyák, hanem ahhoz igazodnak, hogy esős időben minél kevesebb sár dagasztásával lehessen hozzájuk férkőzni.
Íme kicsiben ma is mutatja a Görbe ér és környéke, hogy miként keletkeztek az alföldi települések és igazolja azt is, hogy miért nem éppen nyílegyenes — hogy enyhe kifejezést használjak — Szolnok és a többi alföldi város minden utcája.
Dr. Elek István: Az Alföld és Szolnok város települése.
(A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1940/35-36.)


Érdemes összehasonlítani Dr. Elek István 1940-es térképvázlatát és a friss műhold-fotót, melyen még mindig élesen látszanak a Görbe-ér egyes szakaszai.

2011. november 13., vasárnap

Az első Szent János kápolna

[...] Van még egy, miről említést kell tenni és ez azon kápolna, melynek ma már helye sem látható, mely a még ma is fennálló téglaházi kereszt előtt volt. Ezen kápolna 1773-ban épült. A Tisza fordulata e kápolna alapját teljesen alámosta és így a kápolna a legnagyobb gondozás mellett is 1860-ban összedőlt. Az előttünk fekvő adatok alapján szólva, ezen kápolnának alapja ma már a Tisza medre.
Karkecz Alajos: Szolnokváros közoktatásának és plébániájának története. Eger, 1885.


Lenhardt S., 1820-as évek
Nep. Szent János kápolnája. A Tisza partján a téglaháznál 1776-ban [?] már 25 ház épült fel. Lakott bennük 92 olyan korú felnőtt, aki már gyónni, és áldozni tudott. Közülük 17 német. Mivel ekkor még ez a rész nem épült össze a várossal és az út igen sáros volt, azért a buzgó Fóris István adótiszt és egy társa – részben vályogból – kápolnát építtettek Nep. Szent János tiszteletére. Püspöki megbízás alapján P. Kovács Ágoston guárdián szentelte fel 1773-ban.
A kápolnának egy oltára volt. Két harangját Kámánházy László váci püspök 1810-ben szentelte fel Szent Vendel és Flórián tiszteletére.
A kápolna, amely a kis településnek nevet is adott, mert Szent János városának nevezték el, a Tisza áradása folytán 1860 májusában összedőléssel fenyegetett. Ezért a város Kreutzer Mihály kápolnagondnok által a használható anyagot árverésen eladta 1862-ben.
Balyi János: Adatok Szolnok történetéhez.
Kézirat. Szolnok, 1973.
Szolnok-Újváros 1840-ben a Szent János-kápolnával. Kéziratos térkép a Magyar Országos Levéltárban.

A két leírás némileg ellentmondásos.  Talán egyszer elvégzi valaki a pontosítást.

Újvárosunk "születése"

Újabb [...] az Ujváros és legújjabb a' szál ház épületjén túl az úgy nevezett Szent János-várossa; mellyet a' Sindel-tsinálók, deszka-vágók, tégla-égetők és más munkások, és a szál ház körül strásáló emberek nem olly régen formáltak, az új telepedés helyét a' Tisza parton lévő Nep. Szent János kápolnájáról nevezvén el.
Gorove László: A' Szolnokvári viszontagságoknak folytatása.
E. Szolnoknak mivólta az útólsó században.
(Tudományos Gyűjtemény, 1821.)
A szolnoki Újváros helyén még semmit sem jelez az I. katonai felmérés 1783-ban készült térképe.
Szolnok-Újváros 1840-ben. Kéziratos térkép a Magyar Országos Levéltárban.