A papírgyári kultúrház

A papírgyári kultúrház. Fotó: Békésy István.

A Szolnoki Papíripar Rt. 1940-ben vásárolta meg azt a telket a Gőzfűrész és Ládagyár Rt.-től, melyen a Hungária malom által 1904-ben építtetett kultúrház is állt.

1946–47-ben a kultúrházat felújították. Ekkor történt a „hatalmas színpaddal ellátott kultúrterem” kialakítása is.

Az 1950-es években szakmunkásképzés is indult a gyárban. Az elméleti képzést a kultúrházban kapó első tizenöt tanuló 1956-ban kapta meg bizonyítványát.

A kultúrházban színjátszó csoport, népi tánccsoport, fotószakkör működött, ismeretterjesztő előadásokat tartottak. 1957-től 1968-ig nyilvános keskenyfilm-mozit működtetett itt az üzemi szakszervezet.

Az 1960 decemberében alakult Műszaki Kör ismeretterjesztő előadásainak, továbbképzéseinek is e kultúrház adott helyet. A Kör 1961 őszén kiállítást rendezett a gyár 25 éves fennállása alkalmából, 1962. október 2-án a megyei képzőművészeinek alkotásaiból nyitottak kiállítást.

Az elavult épületet 1969-ben lebontották, s szerepét 1973-ban vette át az új, korszerű szociális épület.

Jelenet a színjátszócsoport egyik előadásából, 1962. Fotó: Békésy István.

A kultúrház 1960-ban. Fotó: Békésy István.

A fenti adatok és képek forrása:

Balla Dezső–Török János: A Szolnoki Papírgyár története.

I–II. kötet, Szolnok,1979–1982.

A papírgyár és környéke – a piros körben a kultúrház.
Fotó: Békésy István (Jubiláló város – jubiláló gyár. Szolnok, 1975.

A "papírgyári lakótelep"

A "papírgyári lakótelep" első két épülete. Képeslap részlete. Kiadja Fuchs Lipót és fia, Szolnok, 1899.

»A gyári lakótelep az 1941. évi másodszori indulás alkalmával alakult ki. 1940-ben vásárolta meg az új részvénytársaság az 1905-ben leégett Hungária Gőzmalom iroda céljaira 1896-ban épített két emeletes épületét [19. és 20.] is tartalmazó telket. Az egyik épületet tisztviselő lakóépületként tünteti fel az 1947. évi gyári alaprajz. A Gőzfűrész és Ládagyár Rt-től 1940. november 6-án vásárolt telken pedig a kultúrház [Tószegi út — ezt egy következő bejegyzésben mutatom be] mellett három lakásból álló munkás lakóépület is volt, amit még 1905-ben építettek.
Ebből a egymástól elkülönített két telken lévő három régi épületből alakult ki 1940-ben a gyár első lakótelepe.
A lakótelep felújítására, majd pedig bővítésére a háború utáni helyreállítás időszakában került sor. Az 1945–46. években átalakították és korszerűsítették az ú. n. „Tisztviselő Lakóépület”-et és a kultúrház melletti három lakást.
Új lakásokat is építettek ezekben az években, éspedig a lakótelepen 1945-ben tisztviselői ikerházat (33. épület) és az élmunkások ikerháza (34. épület) elnevezésű lakóházakat. [...] Így fejlődött ki a gyár területéhez [...] csatlakozó gyári lakótelep. A lakótelepen korszerű, komfortos lakások szolgálták a gyári törzsgárda tagjainak szociális ellátását.«

19. Tisztviselő lakóépület (1896)

20. Munkás lakóépület (1896)

31. Sertésólak és fásszín (1945)

32. Sertésólak, kecskeól és fásszín (1945)

33. Tisztviselői ikerház (1945)

34. Ikerház élmunkások részére (1945)

Az idézet, az ábra és magyarázat forrása:

Balla Dezső–Török János A Szolnoki Papírgyár története

(Szolnok, 1979.)

A "papírgyári lakótelep" a Google térképén, 2014.