2015. december 10., csütörtök

A "temetői templom"

A Katolikus Élet című lap címlapjának részlete (1935/10.)
A Szentlélek templom (a köznyelvben: temetői vagy újvárosi templom) tervezője, Fábián Gáspár az Isten kőmívese című könyvében így nyilatkozott: „a legszebb és legsikerültebb alkotásom a Szolnokon épült templom, melyről felszentelésekor Hanauer Á. István megyéspüspök Úr azt mondotta, hogy Rómáig kell elmenni, ha ennél szebb templomot akarunk látni. Arról nevezetes ez a templom, hogy alatta kripta-templomot létesítettem, 360 sírhellyel, úgyhogy ezek árából a templom kiviteli költsége megtérült. A templom kifestése is nagyon szép, a szolnoki művésztelep egyik festője készítette.



2015. október 30., péntek

Emléktábla a temető kerítésén


AZ ÚJ TEMETŐ ÁTADÁSA
Szolnokon f. hó 8-án zárta be a városi hatóság a régi r. kath. temetőt, mely miután már emberemlékezet óta volt használatban, legutóbb annyira megtelt, hogy a lelkészi hivatal és a városi rendőrkapitány jelentése szerint abba temetkezni már tovább egyáltalán nem lehetett. Ugyanekkor nyittatott meg — harangzúgás és egyházi ünnepély közepette — az új temető. Karkecz Alajos rendtartományi főnök végezte a szertartást, s húzta meg a temető lélek-harangját, tudtul adva a híveknek, hogy az már — mielőtt a megyéspüspök által ide küldetett — felszenteltetett. Egyszersmind felhívta a híveket, hogy míg a harangzúgást be nem szünteti, imádkozzanak az elhunytak lelki üdvéért. Ezután Elek Salamon helyettes polgármester átadta a város nevében a r. k. hitfelekezet temetkezésére Barbur László temető-felügyelőnek és a r. k. temető-felügyelő bizottság jelenvolt tagjainak az új temetőt. Így tehát a r. kath. hitfelekezet — ha de jure nem is, de ténylegesen — birtokába jutott az új temetőnek.
(Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1897. aug. 15.)

1897-ben — egy előző terv meghiúsulása következtében — a régi temető mellett nyitották meg az új temetőrészt (melynek centrumában található a Verseghy-síremlék). Akkor réginek a mai temető városhoz közelebb eső fele, újnak a távolabbi fele számított. Az emléktábla az 1. számú kaput tartó oszlopon áll. (1927-ben ismét megnyitották a "régi" temetőrészt.)

A "régi" és az "új" temetőrész, valamint az 1. számú kapu és a Verseghy-síremlék a mai temetőtérképen. 

Lásd még a „Holtak Kertje. A szolnoki temetők története” című összeállításomat!

2015. augusztus 9., vasárnap

A Temető úti orvosi rendelő — 1975.

A Temető úti orvosi rendelő. Magyar Építőipar, 1977/11–12.

»TEMETŐ ÚTI ORVOSI RENDELŐ, SZOLNOK
Tervező: SZOLNOKTERV
Építész: Szögi László
Szerkezettervező: Selmeczi Tamás
Elektromos: Blahó Ferenc
Épületgépész: Gados Gyula
Építtető: Szolnok Városi Tanács VB. Eü. Osztály
Kivitelező: Szolnoki Építő, Javító és Szolgáltató Vállalat
Építés éve: 1975
Beépített terület: 670,0 m2
Beépített térfogat: 2 215,0 lm3
Magasépítési kiviteli költség: 5 180 000,– Ft
... Szolnok város ipari körzetéhez kapcsolódó lakónegyed orvosi ellátásának a javítására körzeti orvosi rendelő épült a Temető úton. A szabadon álló földszintes épületben körzeti rendelés, valamint nőgyógyászati, fogászati és gyermekgyógyászati szakrendelést látnak el.
Az egymástól szigorúan elkülönülő felnőtt és gyermekrendelők várójának a közvetlen szellőzése, megvilágítása érdekében ezek a belső udvar köré szerveződnek.
A két főbejáraton kívül oldalbejárat is létesült a fertőző beteg gyermekek forgalmának elkülönítésére.
A rendelő és a váró helyiségeken kívül tároló, szociális és üzemeltető helyiségeket tartalmaz az épület. ...
«
Magyar Építőipar, 1977/11–12.

Ez az épület az egykori temetőárok helyén áll, ahol korabeli beszámolók szerint 1919. májusában Szamuely Tibor különítményesei kivégeztek több általuk halálra ítélt szolnoki férfit. Lásd pl. Pap István emlékiratának részletét Sortűz a temetőben – 1919. május 4. című bejegyzésünkben.

2015. április 30., csütörtök

Viszlay Ernő hősi halott emléktáblája


A Jász-Nagykun-Szolnok-megyei Lapok tudósítása szerint 1922. január 21-én kegyeletes esemény történt az újvárosi állami elemi iskola egyik tantermében. A királyi tanfelügyelőség és a város tanítói kara jelenlétében leplezték le a tanintézet egykori tanítójának emlékére állított arcképes táblát:

Viszlay Ernő 
állami tanító, hadapród őrmester emlékének, 
ki e tanteremben tanított utoljára,
nevéről e tanterem „Viszlay Ernő tanterme”.
A hazájáért 1915. augusztus 16-án a 29. számú honvéd gyalogezredhez bevonult. 1916. június 4-én a hajnali 3 órától  déli 12 óráig tartó pergőtűzben fején s lábán kapott halálos lövések következtében Bukovinában a harcmezőn hősi halált halt. 
Példaképe lehet minden magyar fiúnak!
Áldás emlékének! Legyen csendes az álma az idegen földben és boldog a feltámadása! Amen!

Az emléktábla sorsa ismeretlen. Ám az avatásról egy másik helyi lap is beszámolt. Ott a szöveg mellett a táblán látható ábrák ismertetése is megtalálható. Talán még a tábla fényképe, vagy Viszlay Ernő arcképe is előkerül egy családi albumból, esetleg a levéltár vagy múzeum gyűjteményéből. Így a bevonulás, legkésőbb a hősi halál centenáriumára újra lehetne állítani a táblát a régi épületben, mely most a Szent Tamás Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola otthona.

2015. február 20., péntek

A papírgyári kultúrház

A papírgyári kultúrház. Fotó: Békésy István.
A Szolnoki Papíripar Rt. 1940-ben vásárolta meg azt a telket a Gőzfűrész és Ládagyár Rt.-től, melyen a Hungária malom által 1904-ben építtetett kultúrház is állt.
1946–47-ben a kultúrházat felújították. Ekkor történt a „hatalmas színpaddal ellátott kultúrterem” kialakítása is.
Az 1950-es években szakmunkásképzés is indult a gyárban. Az elméleti képzést a kultúrházban kapó első tizenöt tanuló 1956-ban kapta meg bizonyítványát.
A kultúrházban színjátszó csoport, népi tánccsoport, fotószakkör működött, ismeretterjesztő előadásokat tartottak. 1957-től 1968-ig nyilvános keskenyfilm-mozit működtetett itt az üzemi szakszervezet.
Az 1960 decemberében alakult Műszaki Kör ismeretterjesztő előadásainak, továbbképzéseinek is e kultúrház adott helyet. A Kör 1961 őszén kiállítást rendezett a gyár 25 éves fennállása alkalmából, 1962. október 2-án a megyei képzőművészeinek alkotásaiból nyitottak kiállítást.
Az elavult épületet 1969-ben lebontották, s szerepét 1973-ban vette át az új, korszerű szociális épület.
Jelenet a színjátszócsoport egyik előadásából, 1962. Fotó: Békésy István.
A kultúrház 1960-ban. Fotó: Békésy István.
A fenti adatok és képek forrása:
Balla Dezső–Török János: A Szolnoki Papírgyár története.
I–II. kötet, Szolnok,1979–1982.

A papírgyár és környéke – a piros körben a kultúrház.
Fotó: Békésy István (Jubiláló város – jubiláló gyár. Szolnok, 1975.