2011. december 30., péntek

Szilveszteri bálok a Millenniumi Művelődési Házban

A Millenniumi Művelődési Ház nagyterme fénykorában

"Rekord közönséggel csak a Millennium dicsekedhet. 1300 fő búcsúzott itt az ó-esztendőtől. Itt is rövid, jól sikerült műsor volt. Utána táncoltak, már ahogy lehetett a nagy tömegben. Este 11-kor az ajtókat is bezárták, mert a Millennium hatalmas terme több embert már nem volt képes befogadni."
Szolnok és Vidéke, 1941. jan. 4.

"Pompás hangulatban köszöntötte az újesztendőt a Millennium közönsége is. Itt is zsúfoltak voltak a termek. Kitűnő volt a zene és a tánc. S a fiatalság észre sem vette, már el is érkezett minden táncmulatság legkeserűbb pillanata: a záróra."
Szolnok és Vidéke, 1942. jan. 3.

A "Mili" zenekar 1963-ban
A képek forrása:
Simon Béla: Másfél évszázad. A MÁV Szolnoki Járműjavító története 1856-2006. Szolnok, 2006.

2011. december 27., kedd

A második Szent János kápolna

A kápolna romjai az 1960-as években
"Nep. sz. Jánosról címzett téglaházi kápolna
E kápolnát a téglaházi hívek közös adakozásból 1881-ben építtették. A kápolna gondozása lelkiismeretes kezekbe van letéve, ez az oka, hogy napról-napra gyarapszik és halad. Ma már a 600 négyzetöl nagyságú terület díszes kerítéssel van körülvéve. Szabad reménylenünk, hogy néhány évtized után minden szükségesekkel ellátva lesz. A templomot fenntartó bizottság lelkéről, sz. Tóth Istvánról meg kell emlékeznünk e helyen, ki fáradságot nem ismerő szorgalommal törekszik mindent megtenni, mivel a téglaházi hívek ájtatosságát csak csekély mérvben is előmozdíthatja. Ezen kápolnát a váci püspök Peitler Antal, felsőbb meghagyása folytán a helybeli administrator, Kudelka Gellért 1882-ben felszentelte."
Karkecz Alajos: Szolnokváros közoktatásának és plébániájának története.
Eger, 1885.
A kápolna belső tere fénykorában
Az 1960-as évek végén lebontott Nepomuki Szent János kápolnát ábrázoló képek a Szentlélek plébánia historia domusából, valamint a kápolna helye Szolnok város 1966. évi térképén (38. szám alatt; a 78. szám a "lengyel piac" régi helyét jelöli.)

2011. december 20., kedd

A város legszélső háza — Pap István emlékirata

"Fehérre meszelt, vályogból rakott kis házunk ott kuksolt egy óriási udvaron, a Tószegre, onnan meg tovább Vezsenybe, Várkonyba vezető országút szélén. Ez a házacska volt a város legeslegszélső háza. Innen kijjebb már csak malmok, fűrésztelepek estek, meg a megyei kórház, a cukorgyár, lakóház egy se.
A nagy udvart, amin valamikor fakereskedés volt, két oldaláról két kisebb utca határolta: a Temető meg az Iskola utca. Egy-egy kertajtó és nagykapu volt mindkét oldalon, még a fakereskedő korból, de mi a ház melletti kiskaput használtuk csupán, a nagyot csak kétszer-háromszor egy évben, amikor Gulyás bácsi hozta az évi szenünket a MÁV teherpályaudvarról.
Egy szobánk volt, és egy konyhánk. A szoba elég tágas, benne két ágy, egy asztal négy székkel, egy dívány és az anyánk ágya mellett álló tükör, aminek a szép famunkáját vasas apám csinálta igen régen, lombfűrésszel. Nem emlékszem, hogy láttam volna anyámat a tükörbe nézegetni.
A konyhában csikótűzhely. Asztal, két szék. Összehajtogatva egy vaságy. Mire iskolába mentem, ez az ágy az enyém lett, mert apám nem akarta, hogy zavarjam este későn öcséimet a petróleumlámpa világával. A két kisgyerek a szobában aludt a díványon. A dívány mellé este széket tett apám, hogy a kicsik le ne essenek.
Pincéje is volt az alacsony kis háznak, igaz, használhatatlan, mert tél végén, kora tavasszal csaknem térdig ért benne a víz. Olykor ladikáztunk is a vízen a nagyteknőben, amíg anyánk észre nem vette.
A házhoz tartozott egy fáskamra, ahová a szenet, a fát raktuk be télire. Mellette egy deszkából elég jól megépített »palota«, ahová, azt mondják, a király is gyalog jár. Ebbe télen be-befújta a havat a szél a szellőzőnyíláson keresztül, és az ülőkét ilyenkor le kellett seperni valamivel, hogy rá lehessen ülni. Nem haltunk bele, de ennél a jeges ülőkénél jobb mulatságot is el tudok képzelni..."

A Temető utca és az Iskola utca 1927-ben

Pap István (Bp. 1908. febr. 8. – Windsor, Ontario, Kanada, 1989. febr. 27.) édesapját, Pap Kelemen lakatosmestert 1911-ben helyezték Szolnokra, s itt lakott a család 1922-ig a városszéli házikóban. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben szerzett oklevelet. 1948-ban emigrált. Virágnemesítéssel világhírnévre tett szert. Ő tervezte és ültette pl. a Windsori Egyetem botanikus parkját. Idézetünk a Hol a hazám? című (Bp. 1988.) könyvéből származik.

2011. december 10., szombat

Epizódok az Újvárosi Olvasókör történetéből

"Új olvasókör Szolnokon
[...] Hiány van a város némely kerületében olvasókörökben. Az újabb időben ez is lehetőleg pótolva van. Legújabban az Újvárosban alakult meg a »Szolnok-Újvárosi Olvasókör«, mely célul tűzte ki magának, hogy tagjai részére könyvtárt szerez be, újságokat járat, felolvasásokat tart, hangversenyeket rendez, hazafias ünnepélyeket ad, és e mellett tagjai részére kényelmes otthont, kellemes szórakozást nyújt.
Képzelhető, hogy a nagy űrt betöltő, és kizárólagosan társadalmi és kulturális célokat szolgáló körbe a tagok milyen tömegesen lépnek be; mert ott ki van zárva a politika és a felekezetieskedés. Az alakuló közgyűléskor már 120 taggal dicsekedett a kör, és tisztviselőit a következőképpen alakította meg:
díszelnök lett dr. Hasznos József,
elnök Bényei János,
jegyző Zala Ferenc,
alelnök Vághi Kálmán,
gazda Bencze Sándor,
titkár Oreskó Dezső és Halasi Géza,
énekkarvezető Oreskó Dezső,
ellenőr Gulyás József, Láda Jenő, Varga Kálmán és Récsei Sándor,
könyvtárnok Brunecker József és Balog János.
A választmány Magyari Gyula, Bakai Gyula, Blum Hermann, Gerő Adolf, Czinóber László, Kocsis Pál, Geier József, Balogh Mihály, Pracser Károly, Uri Szabó Ferenc, Szücs György, Zsiros István, Ocsai Sándor, Oroszi András, Ungár József, Nagy Endre és Szücs Vilmos tagokból áll.
Az ünnepélyes megnyitás március 14-én lesz, mikorra a teljesen modernül berendezett körhelyiség a tagok rendelkezésére áll, minek célszerű felszerelése dolgában Bényei elnök és Zala jegyző szinte emberfeletti munkát végez."
Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1908. febr. 23.

Újvárosi Olvasókör
Elnök: Danczák József
Alelnök: Szorcsik Antal
Titkár: Szeles József
Jegyző: Bencze László
Pénztáros: Orosz János
Gazda: Virágszál József
16 tagú választmány
Szolnoki és szolnokmegyei almanach. 
Szerk. Szabó Barna. Szolnok, 1926.

„Újvárosi Olvasókör"
Elnöke: Mátyás János máv. főellenőr
Szolnoki kalauz és címtár... 1928. 
Szerk. Tamásy Béla. Szolnok, 1928.

Az Iskola utca 36. szám az 1927. évi Szolnok-térképen. Az utca ma Dr. Durst János nevét viseli.

Újvárosi Olvasó Kör
Iskola-u. 36.
Elnök ifj. Bencze László
Titkár Papp Gyula
Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 
címtára 1932-1934. Szerk. Vajda Gyula. Szolnok, 1932.

2011. november 30., szerda

Az Újváros 1887-ben

Az Újváros egy 1916-ban készült levelezőlapon. Forrás: kepeslaptar.vfmk.hu

"Ha a Tisza-hídon megállva a város felé fordítjuk tekintetünket, nyugat felé a Tisza hajlatán a Szent János kápolnát látjuk s körüle számos füstölgő gyárkéményt, ez a munka hazája, a gyárváros. Előtte a szolnoki vasút indóházával s az ott levő vasgyárral (műhely), melyben szorgosan folyik a nagy munka, a kocsik és gépek javítása..."
Somogyi Ignác, 1887. (Idézi Botár Imre: Szolnok települési viszonyai a XIX. században. Kézirat. é. n.)

2011. november 19., szombat

Háztulajdonosok 1932-ben

Szolnok város háztulajdonosai
VII. (Gyárváros — Újváros — Téglaház)
és VIII. kerület (Kőrösi úti földek)

Forrás:

Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címtára. Szerk. Vajda Gyula
. Szolnok, 1932-1934.


A VII. és a VIII. kerület háztulajdonosainak utcánkénti névsora házszámmal: külön oldalon!

2011. november 15., kedd

Wittmann Viktor — az Újváros szülötte

Wittmann Viktor
(Szolnok, 1889. júl. 23. – Aspern, Ausztria, 1915. máj. 9.)
gépészmérnök, pilóta, repülőgépszerkesztő


A születési anyakönyv bejegyzése szerint szülei — Wittmann Adolf építési vállalkozó és Hay Franciska — Szolnok-újvárosi lakásában melengették az első napsugarak.

WITTMANN Viktor; W. Győző, 
*Szolnok, 1889. júl. 23., †Aspern (Ausztria), 1915.
máj. 9.: gépészmérnök. ~ Ferenc fizikus unokaöccse. - Már középiskolás korában különösen érdeklődött a matem. és a fizika iránt. 1906-tól a bp.-i műegy.-en tanult, ahol 1910-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1910 után Ny-Európában alapos repülési ismereteket szerzett, visszatérve Ausztriában berepülő pilóta kiképzést kapott. 1913-tól Bp.-en az Első M. Repülőgépgyár műszaki ig. volt. Kiváló repülő és repülőgép-szerk. Különböző mo.-i és nemzetközi versenyeken több díjat nyert, 1914-ben magassági rekordot állított fel. Repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Repüléseire időnként barátját, Karinthy Frigyes írót is magával vitte, aki a közös repüléseikről írt cikkeit kötetbe összegyűjtve meg is jelentette (A repülő ember. Bp., 1915). - Főbb művei: A repülőgépekről (Bp., é. n.). - Irodalom: Rév Pál: W. F. (Közlekedési Múz. Évk., 1983/84).
Új Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk. Markó László.
VI. kötet, Bp. 2007.

Wittmann Viktor síremléke Budapesten. Fotó: Kósa Károly, 2011.07.18.
Karinthy Frigyes: A repülő ember - Wittmannn Viktor emlékezete című írása honlapomon megtalálható.

A Görbe-ér 1940-ben és ma


Szolnok, általában az Alföld települési módjának okait, valamint részben a nem szolnokiak által annyiszor felhánytorgatott szolnoki görbe utcák keletkezésének okát a ma folyó élet is szemlélteti. Eleven valóságban láthatja azt ki-ki a maga szemével, csak ki kell mennünk a város nyugati szélére, a Görbe ér partjára.
A Görbe ér teljesen jogosan viseli nevét, mivel a Nagykőrös felé vezető Kőrösi-úton elindulva Szolnok határánál, a Gondolta csárdánál ő is meggondolja magát és délkeleti irányban elgörbül a Cukorgyár felé. Közben ismét meggondolja magát és a Sashalom előtt újból északi irányban fordul és visszatér a Kőrösi-út mellé. Kanyargásai közben közrefog egy kissé hosszúkás dombhátat. A dombháton tanyák vannak. Tanyák vannak a Kőrösi-úton is, de itt, minthogy megindult a forgalom az úton, a tanyáik közé, a földművesek házai közé már hentes, vegyeskereskedő, korcsmáros, cipész is települt le. Egyszóval kezd kialakulni bizonyos mértékben a városi, a kereskedelmi élet. A Kőrösi-útról a dombhátra az út az éren keresztül vezet. Az érben ősztől tavaszig víz van. Télen a közlekedés könnyű, mert a jég elbírja az embert is, a kocsit is. Olvadás után azonban baj van. A zsombékos, ingoványos területen nem egyenesen halad az út, hanem zsombékról zsombékra, közben lerakott kukoricaszárcsomókon és bizony elég görbén, de a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően. A helyzetkép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a dombháton sem egy vonalban vannak á tanyák, hanem ahhoz igazodnak, hogy esős időben minél kevesebb sár dagasztásával lehessen hozzájuk férkőzni.
Íme kicsiben ma is mutatja a Görbe ér és környéke, hogy miként keletkeztek az alföldi települések és igazolja azt is, hogy miért nem éppen nyílegyenes — hogy enyhe kifejezést használjak — Szolnok és a többi alföldi város minden utcája.
Dr. Elek István: Az Alföld és Szolnok város települése.
(A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1940/35-36.)


Érdemes összehasonlítani Dr. Elek István 1940-es térképvázlatát és a friss műhold-fotót, melyen még mindig élesen látszanak a Görbe-ér egyes szakaszai.

2011. november 13., vasárnap

Az első Szent János kápolna

[...] Van még egy, miről említést kell tenni és ez azon kápolna, melynek ma már helye sem látható, mely a még ma is fennálló téglaházi kereszt előtt volt. Ezen kápolna 1773-ban épült. A Tisza fordulata e kápolna alapját teljesen alámosta és így a kápolna a legnagyobb gondozás mellett is 1860-ban összedőlt. Az előttünk fekvő adatok alapján szólva, ezen kápolnának alapja ma már a Tisza medre.
Karkecz Alajos: Szolnokváros közoktatásának és plébániájának története. Eger, 1885.


Lenhardt S., 1820-as évek
Nep. Szent János kápolnája. A Tisza partján a téglaháznál 1776-ban [?] már 25 ház épült fel. Lakott bennük 92 olyan korú felnőtt, aki már gyónni, és áldozni tudott. Közülük 17 német. Mivel ekkor még ez a rész nem épült össze a várossal és az út igen sáros volt, azért a buzgó Fóris István adótiszt és egy társa – részben vályogból – kápolnát építtettek Nep. Szent János tiszteletére. Püspöki megbízás alapján P. Kovács Ágoston guárdián szentelte fel 1773-ban.
A kápolnának egy oltára volt. Két harangját Kámánházy László váci püspök 1810-ben szentelte fel Szent Vendel és Flórián tiszteletére.
A kápolna, amely a kis településnek nevet is adott, mert Szent János városának nevezték el, a Tisza áradása folytán 1860 májusában összedőléssel fenyegetett. Ezért a város Kreutzer Mihály kápolnagondnok által a használható anyagot árverésen eladta 1862-ben.
Balyi János: Adatok Szolnok történetéhez.
Kézirat. Szolnok, 1973.
Szolnok-Újváros 1840-ben a Szent János-kápolnával. Kéziratos térkép a Magyar Országos Levéltárban.

A két leírás némileg ellentmondásos.  Talán egyszer elvégzi valaki a pontosítást.

Újvárosunk "születése"

Újabb [...] az Ujváros és legújjabb a' szál ház épületjén túl az úgy nevezett Szent János-várossa; mellyet a' Sindel-tsinálók, deszka-vágók, tégla-égetők és más munkások, és a szál ház körül strásáló emberek nem olly régen formáltak, az új telepedés helyét a' Tisza parton lévő Nep. Szent János kápolnájáról nevezvén el.
Gorove László: A' Szolnokvári viszontagságoknak folytatása.
E. Szolnoknak mivólta az útólsó században.
(Tudományos Gyűjtemény, 1821.)
A szolnoki Újváros helyén még semmit sem jelez az I. katonai felmérés 1783-ban készült térképe.
Szolnok-Újváros 1840-ben. Kéziratos térkép a Magyar Országos Levéltárban.