2012. december 10., hétfő

Újvárosi Vigh Gyula

Szolnokon született 1861. január 22-én. Gazdatiszti oklevelet szerzett, s gazdálkodni kezdett. Apja napról-napra virágzóbb üzletei azonban hamarosan „hazaszólították a kereskedői pályára. Beltagja lett a Lusztig Adolf és fiai itteni gyáros cégnek, majd dicső emlékű testvérbátyja, Vigh Jenő tragikus elhalálozása után a cégnek lelke lett. Mikor pedig édes atyja végleg Budapestre költözött, megalapította a Vigh Gyula gőzfűrész gyáros céget, és ma két hatalmas cégnek egyedüli tulajdonosa. Az egyik az utóbb említett, a másik Szolnoki Hengermalom, Vigh Gyula cég. Az utóbbi vállalatát legutóbb is megnagyobbította, úgy hogy jelenleg ez a két vállalat a legnagyobb Szolnokonírta a „Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok” 1913-ban, s hozzátesszük, hogy mindkét üzem újvárosi telephelyű.
Emellett elnök-igazgatója volt a gróf Szapáry László elnöklete alatt álló Szolnoki Hitelbank Részvénytársaságnak, igazgatósági elnöke Szolnok város villamos és vízmű iparvállalatának. „… élénk részt vesz mint városi és vármegyei tisztviselő különböző bizottságok munkálataiban, és alig van nálánál értékesebb és szorgalmasabb tagja a bizottságoknak. Királyi törvényszékünk kereskedelmi ülnöke, és az Osztrák-Magyar Bank helybeli fiókjának censora. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület kereskedelmi és ipari szakosztályának elnöke, és ki tudná még elősorolni azt a sokoldalú és páratlan tevékenységet, mit Vigh Gyula a közélet terén önzetlenül és lelkiismeretesen kifejt. Nem volt Szolnokon az utóbbi évtizedben olyan társadalmi és kulturális vagy jótékony mozgalom, melynek élén Vigh Gyulát ott ne láttuk volna.
És ő nemcsak a nevét adja oda, hanem szívvel-lélekkel az ügyé, melyhez odaszegődik. Fáradhatatlan munkásságában mindenre van ideje, s amit vállal, annak szinte közmondásos pontossággal tesz eleget.
Nem zárkózik el emellett a vagyonával és jövedelmével járó társadalmi kötelezettségek teljesítése elől se. Tudományos, művészeti és irodalmi törekvések mindenkor pártfogó támogatót találnak benne. Hatalmas gyámolítója mindenkoron a hozzá forduló szegényeknek, és atyai jóakarója tisztviselőinek. Őszinte, igaz barátja mindenkinek, ki vele egy célért működik.
Társadalmi, kulturális és jótékony működésében jó szelleme felesége, született Eppinger Laura úrnő, kivel példás családi életet él, házasságukból született öt gyermekükkel együtt méltatta a helyi lap, amikor 1913 tavaszán „újvárosi” előnévvel nemesi címet kapott a királytól.

Újvárosi Vigh Gyula portréja Hollandiában élő unokái gyűjteményéből
Az első világháború idején hadikölcsönt vett fel, s tönkrement. Ezután Budapestre költözött, s ott hunyt el 1939 őszén. Ekkor így emlékezett meg róla az egyik szolnoki lap: ... a régi szolnokiak szívesen és szeretettel gondoltak rá mindig, amint ő is örök hűséggel és nosztalgiával beszélt Szolnokról."

2012. november 10., szombat

Aki itt kapott nemesi címet: Vigh Gyula


»Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége folyó évi március hó 22-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával Önnek, valamint törvényes utódainak az ipar és a kereskedelem terén szerzett érdemei elismeréseül a magyar nemességet „Újvárosi előnévvel méltóztatott legkegyelmesebben díjmentesen adományozni.
Egy lelkes, becsületes és férfias működés találta jutalmát eme kitüntetésben; és azon előlegezett remény és tudat, hogy Tekintetességedet és utódait mindenkor az első sorokban fogjuk találni, ha a Haza és a Király hív.
Amidőn a kereskedelemügyi m. kir. Minister Ő Nagyméltóságának erre vonatkozó rendelvényét kikézbesítem, igaz örömömnek adok kifejezést eme legfelsőbb kegy megnyilvánulása felett.
Fogadja Tekintetességed őszinte tiszteletem nyilvánítását.
Szolnok, 1913. évi április hó 7.
Horthy Szabolcs
főispán«       

Újvárosi Vigh Gyula életéről és a szolnoki Újvárosban kifejtett tevékenységéről az Újvárosi Vigh Gyula című bejegyzésben szólok.

2012. október 10., szerda

A csiszlikói és téglaházi legények harca – 1906

A CSISZLIKÓI ÉS TÉGLAHÁZI LEGÉNYEK HARCA
Már több alkalommal megtörtént, hogy a két városrész legényei harcba keveredtek egymással, és miután jól helybenhagyták egymást úgy, hogy a csatatérnek nemcsak sebesültjei, de halottai is voltak, majd egy időre elcsendesedtek, és csak a bíróság előtt találkoztak, hol mindenik fél megbűnhődött tetteiért.
A napokban is, október hó 31-én Abonyi Ferenc társaival, Józsa Antallal és Ivanics Jánossal estefelé betértek az Engel-féle kocsmába borozgatni. Amikor aztán egy pár liter bor felhajtása után bátorságot merítettek — azzal a jelszóval, hogy „ki a legény a csárdában?” —, útnak indultak. Ámde ők kis számban voltak azon 20 tagból álló csoporttal szemben, mely Rontó Antal vezetése alatt a Hungária malom mellett útjukat állta. Egyenlőtlen volt a harc, tehát rövid ideig is tartott, mert az erősebb fél Abonyi Ferencet csakhamar leverte úgy, hogy eszmélet nélkül maradt a küzdtéren, míg Ivanics János és Józsa Antal örültek, hogy egy pár ütleg árán menekülhettek. Abonyi életveszélyes sérülésekkel a kórházban fekszik. A tettesek ellen a nyomozás megindíttatván, Tarkó Lajos és Soós József csendőröknek két napra volt szükségük, míg a banda tagjait kézre kerítették.
Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1906. nov. 4.


Szolnok város 1903. évi házszámozási térképének részletén az egykori Hungária gőzmalom épületeit (bal szélen, a már szintén megszűnt papírgyár helyén), Engel József kocsmáját (3008. sz.; a mai Csáklya utca és a Vágóhíd utca találkozásánál) és a Tiszát (jobb szélen, nyíllal jelölve) látjuk.

2012. szeptember 10., hétfő

Még egyszer a Görbe-érről

Egy régebbi bejegyzésben Dr. Elek István tanulmányát idézve, ill. a szerző 1940-ben készült rajzával és egy műholdképpel már bemutattam a szolnoki Görbe-eret. Itt most két régi térképen és egy légi felvételen látható.

A Görbe-ér Szolnok város 1819. évi térképén (Magyar Országos Levéltár)
A Görbe-ér a III. katonai felmérés 1883-ban készült térképén
A vízzel telt Görbe-ér a szolnoki vasúti pályaudvar 1944. évi bombázását megörökítő fotó részletén - forrás: fortepan.hu

2012. augusztus 10., péntek

Az Újváros 1853-54-ben

Újabb a Tabánnál az Újváros és legújabb a szálház [fatelep – K.K.] épületen túl úgynevezett Szent-János városa, mellyet zsindel-csinálók, deszkavágók, tégla-égetők és más munkások s a szálház körüli őrök nem igen régen telepítettek, s a Tisza parton lévő Nep. Sz.-János kápolnájáról neveztek el.”
Palugyay Imre: Jász-kun kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854.

Szolnok város 1853-ban - kéziratos térkép, Magyar Országos Levéltár

2012. július 10., kedd

Újvárosi temetőtörténet (1)

A ma Újvárosnak nevezett területen létrehozandó első temetkezési helyről – mely a mai temetői templom közelében lehetett, s melyet később többször bővítettek – 1786. augusztus 5-én döntött Szolnok város tanácsa. A határozatot Somogyi Ignác kivonatában (1887) közlöm: »Az mostani temetőhely [ezt ma Gábor Áron tér néven tartjuk számon], mely még 1760-ban állíttatott fel, annyira megtelvén, hogy a mostani felsőbb parancsolatok szerint beléje temetkezni nem is lehetne, másikrúl kellene gondoskodni a kerteken kívül, a fenyűfák állása körül a közönséges legelő mezőből egy darabot, hogy felárkoljanak, az tanács abban megegyezett, de az F. P. Guárdiány P. Gugyelka Gérárd [Kudelka Gellért], mint Parocchia Adminisztrátora messzesége miatt alkalmatlannak állítván lenni, azon helyen őszi és tavaszi időkben a testek kihordására; a tanács is rejá állván ezen ellenvetésre, a város szélén más új temetőhely, a hol most Sándor József, Bihari Mihály, Kollár András, Kertész János lakosok kertyei vannak, hogy a jövő tavaszon felállíttasson, végeztetett; de a mint az első helynek helybenhagyásával megígértetett, hogy az útat ki fogja a város pallóztatni, és testhordó kocsit fog tartani, a Tanács egészlen [!] ezen ígéretéről ezen új hely kimutatásával elállott és magát abban declarálta, hogy semmi útat nem pallóztat, sem kocsit nem fog tartani.«

Az első újvárosi temető Szolnok város 1819. évi térképén (Magyar Országos Levéltár)

2012. június 10., vasárnap

Egy utcanévadó: dr. Durst János

Jászkiséren született 1899. december 21-én. Édesapja borbély volt, aki igen szegényesen nevelte hat gyermekét. Jánosra az asztalosmesterség kitanulása várt volna, ha iskolai hitoktatója fel nem fedezi tehetségét, s nem szerez számára házitanítói állást. Így végezte el jó eredménnyel a gimnáziumot. Ezután a budapesti orvosegyetemre jelentkezett, ahol szintén kiváló tanuló volt, s így díjmentesen tanulhatott. A megélhetéséhez szükséges pénzt itt is tanítványok okításával szerezte meg.
1925-ben kapott orvosi oklevelet, s a budapesti Új Szent János Kórházban helyezkedett el. 1928-ban jött Szolnokra, a vármegyei közkórházba. 1931-ben az OTI orvosa lett, s ő látta el az Újváros betegeit. Fáradságot nem ismerve gyógyította a gyárnegyed szegény munkásait, akik őt igen megszerették. Emellett több sportegyesület, az Országos Orvosszövetség, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete is tagjai között tudhatta.
A túlfeszített munka felőrölte egészségét s fiatalon, 1942. december 7-én agyvérzés következtében meghalt. Egykori betegei már 1943-ban mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy utcanév emlékeztessen a szegények orvosára, de csak 1947-ben nevezték el az Újváros egyik utcáját dr. Durst Jánosról.

Forrás: Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye... Pécs, 1935.;
Nemzeti Jövőnk, 1942.; Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.; Ivóvíz, 1978.

2012. május 10., csütörtök

Csiszlikói suhancok a Gondolta csárdában

A Gondolta csárda és a Csiszlikó a III. katonai felmérés 1883-ban készült térképén

CSISZLIKÓI VITÉZEK
Palla Pál pusztapaládicsi dohányos [dohánytermesztő] e hó 20-án a »Gondolta« csárdában bált rendezett, melyre Szolnokról is több csiszlikói suhanc kirándult. A mulatság vígan folyt, nem zavarta meg semmi. A mulatók között volt egy huszár is, ki oldalfegyverét letette a tánchelyiség egyik sarkába, s ugyancsak rakta a csárdást. A betyárságáról és veszekedő természetéről ismeretes csiszlikói legénység — hogy a szegény huszárnak kellemetlenséget okozzon — a kardját ellopta, melyet csak akkor vettek észre, mikor a jómadarak eltávoztak. A bált rendező gazda két fia, István és József utánuk sietett, s visszakövetelték a fegyvert. Ezeknek sem kellett egyéb, eldobták a kardot, majd a náluk lévő dorongokkal nekimentek a Palla-testvéreknek, s jól helybenhagyták őket.
A csiszlikói legények elvitték Palla István kalapját is, melyet Gedrák Istvánnál talált meg a rendőrség. Gedrák a rendőrségen megnevezte hős társait, kik mindannyian átadatnak a rendőrségnek.
(Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1898. aug. 25.)

2012. április 10., kedd

1915 — egy Rocsa-telepi család

Ismeretlen fotós felvétele Pintér Irén gyűjteményéből

Pintér Irén, nyugdíjas tanítónő elmondása szerint a hátsó oldalán ceruzával 1915-re keltezett fénykép a Balogh család tagjait ábrázolja – részben szolnoki viseletben – Horog utca 1. szám alatti lakásukban. A csaknem egy évszázadra visszamenő emlékezetet alátámasztja, hogy az 1914. évi címtár ezen a telken Balog Csapó Mátyás MÁV fűtőt, az 1932-1934. évi pedig Balogh Mátyást nevezi meg háztulajdonosként.

2012. március 10., szombat

A temetői Szentlélek templom építése


A templom alapkőletétele 1934. szeptember 30-án,
a felszentelés 1937. május 17-én történt.
Tervező: Fábián Gáspár műépítész. 
Az építést Sipos István, helybeli építőmester irányította.


"A gyárvárosi templom építési munkálatai szépen haladnak előre. A felsőtemplomban már állnak az oszlopok és serényen folyik a boltívek kiépítése. A munkások megkülönböztetett örömmel végzik teendőiket: hiszen a Legfelségesebb Úrnak építenek hajlékot."
Katolikus Élet, 1935, augusztus




"Az újvárosi templom mérföldes lépésekkel közeledik a befejezéshez. Már felállították a gyönyörű fehér műmárvány oszlopokat is. Nap-nap után több és több nézője akad a napsütésben ragyogó arany keresztű új templomnak. Ha valami nem várt eset közbe nem jön legközelebbi számunkba már a kőmíves munka teljes befejezéséről fogunk beszámolni."
Katolikus Élet, 1936. augusztus-szeptember


"Már megnézted Testvér a Szolnok-újvárosi templomot ? — Aki látta, mindenki elragadtatással beszél róla. Igazán csak dicsérettel tudunk megemlékezni az Egyházközség vezetőségéről, hogy ily nehéz időben, ily nagy és szép dolgot tud alkotni. Már majdnem az utolsó simításoknál tartanak. A templom festése már folyik, a mennyezet képei is nemsokára készek lesznek. Úgy hírlik, hogy jó Atyánk a kegyelmes Főpásztorunk még az ősz folyamán ellátogat hozzánk és a felszentelése után át is adja azt a hívek használatára."
Katolikus Élet, 1936. október

A fényképek B. Sipos Gabriella családi gyűjteményéből származnak. Köszönet érte. 

2012. január 30., hétfő

Csoda a Szent János utcában

Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1932–1934. évi címtárában a Szent János (ma Pálfy János) utca 20. számú ház tulajdonosaként Kispál József örökösei szerepelnek. Az "örökhagyó" 1914-ben bevonult katonának, s 1915-ben orosz fogságba esett Galíciában. Onnan Szibériába vitték, így több mint egy évtizedig hírt sem tudott adni magáról. Ekkor már bizonyára halottnak hitték itthon — így írathatták át a házat örökösei nevére.


1933-ban érkezett haza otthonába, ahol utoljára 10 évesen látott fia már családjával várta. A hazatért hadifogoly megrázó részleteket mesélt az elmúlt 18 esztendő küzdelmeiről. Elmondta azt is, hogy még 1928-ban sem tudott a trianoni döntés következményeiről, így a moszkvai osztrák konzulátusnak írt hazatérése érdekében. A csodás hazaérkezésről tudósító újságcikk az alábbi sorokkal végződik: "... sír az örömtől, hogy hazakerülhetett. Most egyelőre kipiheni a hosszú út fáradalmait, azután munka után néz, hogy öregségére meglegyen a mindennapi kenyere."

2012. január 26., csütörtök

Szociofotó, 1932 — hadirokkant a Gyökér utcában

Tabák Lajos: Magánút (1932). A kép forrása: fotomuzeum.hu
"A híres »Magánút« hol készült?
Az is a cukorgyár körzetében. A cukorgyárhoz vezető út mentén volt fölállítva ez a tábla: »Magánút, tilos az átjárás«, a Gyökér utcában. Észrevettem a féllábú embert, ahogy leült oda. Rögtön lefotografáltam, arra gondoltam, hogy a felirat és az ember milyen érdekes kapcsolatban van egymással. A magánút fogalma összefügg a magántulajdoni rendszerrel, a kizsákmányolással és ezzel az egész nyomorúsággal. Egy 1912-es géppel csináltam a képet, üveglemezre. Nagyon kellett vigyázni a beállítással, hogy éles legyen. Amikor megcsináltam a fölvételt, beszélgetni kezdtem azzal az emberrel. Hát kiderült róla, hogy 1914-es világháborús hadirokkant. ..."
Szarka Klára: Egy évszázados ember. 
Tabák Lajos fotográfus. Bp. 2004.

2012. január 18., szerda

A Rocsa-telep

A Fűtőháztelep keservei
Kevesen vannak Szolnokon, akik ne tudnák, hogy Fűtőháztelep is van és létezik, de nagyon sokan vannak, akik sosem jártak arrafelé. A népnyelv humorosan egyik részét Pletykafalunak, a másik részét Rocsafalunak nevezi.
Hát bizony, falu mind a kettő, éles felkiáltójel a városiasodás mellett. A MÁV sportpálya melletti Rocsafalu népe nem is győz eleget panaszkodni a mostoha viszonyok miatt. Panaszukat alig hallja meg valaki, pedig jogos kívánságaik nemcsak meghallgatást, hanem méltánylást is érdemelnek.
A nagy nyilvánosság elé tárjuk tehát e telep dolgos, munkás népének kívánságait, hogy a város urainak felhívjuk a figyelmét Szolnok város egyik fejlődő külterületének áldatlan helyzetére. Ennek a telepnek sem vize, sem világítása nincsen, nem is beszélve arról a távoli álomról, hogy rendezett utai legyenek. Az egészséges ivóvíz kérdése közegészségügyi szempontból is egyik legfontosabb tényező. A telep lakóinak a vágányokon keresztül a Fűtőházhoz kell járniok, mivel erre a telepre a vízvezeték még egyáltalán nincsen bevezetve. A második nagy hiány, hogy nincsen villanyvilágítás. Petróleumlámpák és mécsesek világítanak a pazar világítású állomás közelében. A városi közműveknek ide vezetése nemcsak a telep lakóinak, hanem a városiasítás elengedhetetlen feltétele. [...] 
Szolnok és Vidéke, 1929. okt. 17.

A Rocsa-telep Szolnok város 1927. évi térképén
A Rocsa-telep utcái, melyek 1926-ban kaptak nevet: Horog utca, Fenyő utca, Kerék utca, Csendes utca, Teve utca, Párduc utca, Tigris utca, Oroszlán utca, Medve utca.

A Rocsa-telep 2008-ban. Műholdfelvétel.

2012. január 11., szerda

A temetői Szentlélek templom alapkőletétele — 1934. szept. 30.

A szentelésre igyekvők, középen Hanauer püspök

"Az újvárosi templom alapkőletétele
Szeptember 30-án tette le megyéspüspök urunk a Szolnok-újvárosi templom alapkövét. Az érkező Főpásztort [dr. Hanauer Árpád István] a nagyszámú hívősereg élén Hajós Rezső újvárosi helyi lelkész fogadta, majd Császi Ferenc, az egyházközség világi elnöke köszöntötte és felkérte az alapkő letételére. A megyésfőpásztor válaszában köszönetét fejezte ki az egyházközség vezetőségének, hogy főpásztori irányítását követve a templom építésében már ily szép előhaladást mutattak. Ezután egyházi ruhákat öltve a papság élén levonult az altemplom falai közé és az Egyház imáival megáldotta a Krisztust jelképező szegletkövet. Az alapító okmány felolvasása után azt a napi Új Nemzedék és két szolnoki újság egy-egy példányával együtt üveg és vörösréz-tokban a megáldott kőbe téve, a követ a templom falába elhelyezték. Ezt követte a templom falainak megszentelése és a püspök úr beszéde. Beszédében utalt az őskeresztények katakombáira s hogy mennyire szerette az Egyház a temetőt mindig a templom közelébe hozni, mert templom és a temető a boldog örökkévalóság útja. Kérte a híveket, hogy szeressék templomukat annál jobban, mert hisz szeretteik között, a temetőben van. A beszéd után a tervező, Fábián Gáspár műépítész kalauzolása mellett végigjárva megtekintette az építés munkálatait."
Katolikus Élet, 1934. október

Az alapkő megáldása — névvel jelöltem Sipos Istvánt, a templom építőjét.

A fényképek B. Sipos Gabriella családi gyűjteményéből származnak. Köszönet érte.

2012. január 7., szombat

Feszület a "második" Szent János kápolna mellett

1926-ra keltezhető képeslap a Damjanich Múzeum gyűjteményéből  — háttérben a Szent János (ma Pálfy János) utca

Az 1881-ben épült Nepomuki Szent János kápolna mellett állították ezt a feszületet, melyet csak ez a két fénykép őrzött meg számunkra. Sajnos a talapzatra vésett évszám olvashatatlan, de a fenti képeslap 1926-ra keltezhető. Az állíttatók nevét csak részben sikerült kiolvasni: ... Bede Mihály, Bakos (Rákos?) Anna, Pászti Erzsébet.

Képeslap. Hemmert I. Jenő felvétele.

2012. január 2., hétfő

A Csiszlikó

"Csiszlikó: A temetőtől délre a megyei kórház irányába elhúzódó városrész jelenleg is ismert neve. A szájhagyomány szerint 1855-ben, amikor Albrecht főherceg seregeivel a Habsburg Birodalom keleti határairól visszatért, a Csiszlikó magasabb részein a kincstári földekből kardjával kihasított egy darabot, hogy ott a hajléktalan szegények építkezhessenek. A Csiszlikó szláv szó, nem tisztázott eredetű elnevezés."
Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

A Csiszlikó Szolnok város 1927. évi térképén
Albrecht főherceg 1854-ben Szolnokon haladt át seregével a krími háborúba. (A szájhagyomány szerint parancsára kövezték ki az első utcát — a főutcát — városunkban.) A következő évben, visszafelé jövet:
"Nagy zűr-zavart talált Szolnokon. A Tisza kiáradt, a szennyes ár — mint az ürgéket — kiöntötte házaikból az alacsonyabb helyeken lakókat Albrecht megint dirigált:
— Az árvíz-károsultaknak a város házhelyeket fog adni és segítséget, hogy otthonukat felépíthessék.
Maga ment a mai »Csiszlikó« tájékára és — ahogy az egykorú krónikás írja — kardjával jelölte ki az új városrész helyét.
Nemsokára be volt építve a kijelölt terület. (Jól meglátszik rajta, hogy sietve építették.)
Többet nem járt Szolnokon Albrecht főherceg, Nem ártott volna pedig később is néha-néha ellátogatni ide. Kevesebb hiányt, kevesebb mulasztást kellett volna pótolnia az új Szolnok lakosainak."
Szabó Barna: Elevenek és holtak. Szolnok, 1938.