2013. szeptember 10., kedd

A Hungária műmalom (2.)

A szervezésről, tervezésről és az építésről gyakran tudósított a helyi sajtó. (Lásd A Hungária műmalom /1./ című bejegyzést!) A malom ­„munkába állása” utáni dolgos hétköznapokról azonban sokkal kevesebbet tudunk.

A Hungária műmalom épületei Szolnok város 1903. évi házszámozási térképén (J-Nk-Sz. Megyei Levéltár).
A következő tizenhárom évről főként a közgyűlési beszámolók révén szerezhetünk ismereteket. 1904-ben például így tudósít a helyi lap: „a városunkban pár év előtt létesült Hungária gőzmalom r.-társaság nagy ipar vállalat részvényesei … a gőzmalom e célra berendezett igazgatósági hivatalos helyiségében tartották meg második közgyűlésüket. E közgyűlésnek leginkább azért tulajdonítunk nagy fontosságot, mivel a részvénytársulat igazgatósága az üzem megkezdésétől számított 5 negyed évről (1892. október havától 1893. év december 31-ig) e közgyűlésen mutatta be az első üzleti év eredményét, s ezzel beigazolta a vállalat életképességét; a szép eredménnyel megkezdett üzlet jövőjének biztos zálogául szolgál — ily szakavatott vezetés mellett — e vállalat fokozatos fejlődése és felvirágzása.”
Közben 1896-ban felépítettek egy-egy több lakásos, egyemeletes épületet a tisztviselők, illetve a munkások számára, majd 1904–1905-ben élelemtárat, darálót, sütödét, kultúrházat és újabb munkáslakásokat létesítettek.
„A benne őrölt liszt olyan minőségű volt, hogy azzal a malom az 1900. évi Párizsi Világkiállításon Grand Prix-t nyert” — olvashatjuk Kaposvári Gyula több írásában.
Az 1905. évi rendes közgyűlésen „a felolvasott zárszámadások ismét tanúságot tettek arról, hogy vármegyénknek ez a kiváló és közgazdasági szempontból is oly fontos tényezőt képező intézménye tradícióihoz képest ez évben is eddigi jó hírnevéhez méltóan zárta be a múlt évi mérleget.”

Hungaria Gőzmalom Részvény-Társaság Szolnok. 
Zár-Számadás az 1899. évi január 1-től - december 31-ig 
terjedő hetedik üzletévről. Bp. 1900. (forrás: antikkonyv.hu)