2012. január 30., hétfő

Csoda a Szent János utcában

Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1932–1934. évi címtárában a Szent János (ma Pálfy János) utca 20. számú ház tulajdonosaként Kispál József örökösei szerepelnek. Az "örökhagyó" 1914-ben bevonult katonának, s 1915-ben orosz fogságba esett Galíciában. Onnan Szibériába vitték, így több mint egy évtizedig hírt sem tudott adni magáról. Ekkor már bizonyára halottnak hitték itthon — így írathatták át a házat örökösei nevére.


1933-ban érkezett haza otthonába, ahol utoljára 10 évesen látott fia már családjával várta. A hazatért hadifogoly megrázó részleteket mesélt az elmúlt 18 esztendő küzdelmeiről. Elmondta azt is, hogy még 1928-ban sem tudott a trianoni döntés következményeiről, így a moszkvai osztrák konzulátusnak írt hazatérése érdekében. A csodás hazaérkezésről tudósító újságcikk az alábbi sorokkal végződik: "... sír az örömtől, hogy hazakerülhetett. Most egyelőre kipiheni a hosszú út fáradalmait, azután munka után néz, hogy öregségére meglegyen a mindennapi kenyere."

2012. január 26., csütörtök

Szociofotó, 1932 — hadirokkant a Gyökér utcában

Tabák Lajos: Magánút (1932). A kép forrása: fotomuzeum.hu
"A híres »Magánút« hol készült?
Az is a cukorgyár körzetében. A cukorgyárhoz vezető út mentén volt fölállítva ez a tábla: »Magánút, tilos az átjárás«, a Gyökér utcában. Észrevettem a féllábú embert, ahogy leült oda. Rögtön lefotografáltam, arra gondoltam, hogy a felirat és az ember milyen érdekes kapcsolatban van egymással. A magánút fogalma összefügg a magántulajdoni rendszerrel, a kizsákmányolással és ezzel az egész nyomorúsággal. Egy 1912-es géppel csináltam a képet, üveglemezre. Nagyon kellett vigyázni a beállítással, hogy éles legyen. Amikor megcsináltam a fölvételt, beszélgetni kezdtem azzal az emberrel. Hát kiderült róla, hogy 1914-es világháborús hadirokkant. ..."
Szarka Klára: Egy évszázados ember. 
Tabák Lajos fotográfus. Bp. 2004.

2012. január 18., szerda

A Rocsa-telep

A Fűtőháztelep keservei
Kevesen vannak Szolnokon, akik ne tudnák, hogy Fűtőháztelep is van és létezik, de nagyon sokan vannak, akik sosem jártak arrafelé. A népnyelv humorosan egyik részét Pletykafalunak, a másik részét Rocsafalunak nevezi.
Hát bizony, falu mind a kettő, éles felkiáltójel a városiasodás mellett. A MÁV sportpálya melletti Rocsafalu népe nem is győz eleget panaszkodni a mostoha viszonyok miatt. Panaszukat alig hallja meg valaki, pedig jogos kívánságaik nemcsak meghallgatást, hanem méltánylást is érdemelnek.
A nagy nyilvánosság elé tárjuk tehát e telep dolgos, munkás népének kívánságait, hogy a város urainak felhívjuk a figyelmét Szolnok város egyik fejlődő külterületének áldatlan helyzetére. Ennek a telepnek sem vize, sem világítása nincsen, nem is beszélve arról a távoli álomról, hogy rendezett utai legyenek. Az egészséges ivóvíz kérdése közegészségügyi szempontból is egyik legfontosabb tényező. A telep lakóinak a vágányokon keresztül a Fűtőházhoz kell járniok, mivel erre a telepre a vízvezeték még egyáltalán nincsen bevezetve. A második nagy hiány, hogy nincsen villanyvilágítás. Petróleumlámpák és mécsesek világítanak a pazar világítású állomás közelében. A városi közműveknek ide vezetése nemcsak a telep lakóinak, hanem a városiasítás elengedhetetlen feltétele. [...] 
Szolnok és Vidéke, 1929. okt. 17.

A Rocsa-telep Szolnok város 1927. évi térképén
A Rocsa-telep utcái, melyek 1926-ban kaptak nevet: Horog utca, Fenyő utca, Kerék utca, Csendes utca, Teve utca, Párduc utca, Tigris utca, Oroszlán utca, Medve utca.

A Rocsa-telep 2008-ban. Műholdfelvétel.

2012. január 11., szerda

A temetői Szentlélek templom alapkőletétele — 1934. szept. 30.

A szentelésre igyekvők, középen Hanauer püspök

"Az újvárosi templom alapkőletétele
Szeptember 30-án tette le megyéspüspök urunk a Szolnok-újvárosi templom alapkövét. Az érkező Főpásztort [dr. Hanauer Árpád István] a nagyszámú hívősereg élén Hajós Rezső újvárosi helyi lelkész fogadta, majd Császi Ferenc, az egyházközség világi elnöke köszöntötte és felkérte az alapkő letételére. A megyésfőpásztor válaszában köszönetét fejezte ki az egyházközség vezetőségének, hogy főpásztori irányítását követve a templom építésében már ily szép előhaladást mutattak. Ezután egyházi ruhákat öltve a papság élén levonult az altemplom falai közé és az Egyház imáival megáldotta a Krisztust jelképező szegletkövet. Az alapító okmány felolvasása után azt a napi Új Nemzedék és két szolnoki újság egy-egy példányával együtt üveg és vörösréz-tokban a megáldott kőbe téve, a követ a templom falába elhelyezték. Ezt követte a templom falainak megszentelése és a püspök úr beszéde. Beszédében utalt az őskeresztények katakombáira s hogy mennyire szerette az Egyház a temetőt mindig a templom közelébe hozni, mert templom és a temető a boldog örökkévalóság útja. Kérte a híveket, hogy szeressék templomukat annál jobban, mert hisz szeretteik között, a temetőben van. A beszéd után a tervező, Fábián Gáspár műépítész kalauzolása mellett végigjárva megtekintette az építés munkálatait."
Katolikus Élet, 1934. október

Az alapkő megáldása — névvel jelöltem Sipos Istvánt, a templom építőjét.

A fényképek B. Sipos Gabriella családi gyűjteményéből származnak. Köszönet érte.

2012. január 7., szombat

Feszület a "második" Szent János kápolna mellett

1926-ra keltezhető képeslap a Damjanich Múzeum gyűjteményéből  — háttérben a Szent János (ma Pálfy János) utca

Az 1881-ben épült Nepomuki Szent János kápolna mellett állították ezt a feszületet, melyet csak ez a két fénykép őrzött meg számunkra. Sajnos a talapzatra vésett évszám olvashatatlan, de a fenti képeslap 1926-ra keltezhető. Az állíttatók nevét csak részben sikerült kiolvasni: ... Bede Mihály, Bakos (Rákos?) Anna, Pászti Erzsébet.

Képeslap. Hemmert I. Jenő felvétele.

2012. január 2., hétfő

A Csiszlikó

"Csiszlikó: A temetőtől délre a megyei kórház irányába elhúzódó városrész jelenleg is ismert neve. A szájhagyomány szerint 1855-ben, amikor Albrecht főherceg seregeivel a Habsburg Birodalom keleti határairól visszatért, a Csiszlikó magasabb részein a kincstári földekből kardjával kihasított egy darabot, hogy ott a hajléktalan szegények építkezhessenek. A Csiszlikó szláv szó, nem tisztázott eredetű elnevezés."
Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

A Csiszlikó Szolnok város 1927. évi térképén
Albrecht főherceg 1854-ben Szolnokon haladt át seregével a krími háborúba. (A szájhagyomány szerint parancsára kövezték ki az első utcát — a főutcát — városunkban.) A következő évben, visszafelé jövet:
"Nagy zűr-zavart talált Szolnokon. A Tisza kiáradt, a szennyes ár — mint az ürgéket — kiöntötte házaikból az alacsonyabb helyeken lakókat Albrecht megint dirigált:
— Az árvíz-károsultaknak a város házhelyeket fog adni és segítséget, hogy otthonukat felépíthessék.
Maga ment a mai »Csiszlikó« tájékára és — ahogy az egykorú krónikás írja — kardjával jelölte ki az új városrész helyét.
Nemsokára be volt építve a kijelölt terület. (Jól meglátszik rajta, hogy sietve építették.)
Többet nem járt Szolnokon Albrecht főherceg, Nem ártott volna pedig később is néha-néha ellátogatni ide. Kevesebb hiányt, kevesebb mulasztást kellett volna pótolnia az új Szolnok lakosainak."
Szabó Barna: Elevenek és holtak. Szolnok, 1938.