A ma Újvárosnak nevezett területen létrehozandó első temetkezési helyről – mely a mai temetői templom közelében lehetett, s melyet később többször bővítettek – 1786. augusztus 5-én döntött Szolnok város tanácsa. A határozatot Somogyi Ignác kivonatában (1887) közlöm: »Az mostani temetőhely [ezt ma Gábor Áron tér néven tartjuk számon], mely még 1760-ban állíttatott fel, annyira megtelvén, hogy a mostani felsőbb parancsolatok szerint beléje temetkezni nem is lehetne, másikrúl kellene gondoskodni a kerteken kívül, a fenyűfák állása körül a közönséges legelő mezőből egy darabot, hogy felárkoljanak, az tanács abban megegyezett, de az F. P. Guárdiány P. Gugyelka Gérárd [Kudelka Gellért], mint Parocchia Adminisztrátora messzesége miatt alkalmatlannak állítván lenni, azon helyen őszi és tavaszi időkben a testek kihordására; a tanács is rejá állván ezen ellenvetésre, a város szélén más új temetőhely, a hol most Sándor József, Bihari Mihály, Kollár András, Kertész János lakosok kertyei vannak, hogy a jövő tavaszon felállíttasson, végeztetett; de a mint az első helynek helybenhagyásával megígértetett, hogy az útat ki fogja a város pallóztatni, és testhordó kocsit fog tartani, a Tanács egészlen [!] ezen ígéretéről ezen új hely kimutatásával elállott és magát abban declarálta, hogy semmi útat nem pallóztat, sem kocsit nem fog tartani.«
 |
| Az első újvárosi temető Szolnok város 1819. évi térképén (Magyar Országos Levéltár) |
