Az első Szent János kápolna

[...] Van még egy, miről említést kell tenni és ez azon kápolna, melynek ma már helye sem látható, mely a még ma is fennálló téglaházi kereszt előtt volt. Ezen kápolna 1773-ban épült. A Tisza fordulata e kápolna alapját teljesen alámosta és így a kápolna a legnagyobb gondozás mellett is 1860-ban összedőlt. Az előttünk fekvő adatok alapján szólva, ezen kápolnának alapja ma már a Tisza medre.

Karkecz Alajos: Szolnokváros közoktatásának és plébániájának története. Eger, 1885.

Lenhardt S., 1820-as évek

Nep. Szent János kápolnája. A Tisza partján a téglaháznál 1776-ban [?] már 25 ház épült fel. Lakott bennük 92 olyan korú felnőtt, aki már gyónni, és áldozni tudott. Közülük 17 német. Mivel ekkor még ez a rész nem épült össze a várossal és az út igen sáros volt, azért a buzgó Fóris István adótiszt és egy társa – részben vályogból – kápolnát építtettek Nep. Szent János tiszteletére. Püspöki megbízás alapján P. Kovács Ágoston guárdián szentelte fel 1773-ban.
A kápolnának egy oltára volt. Két harangját Kámánházy László váci püspök 1810-ben szentelte fel Szent Vendel és Flórián tiszteletére.
A kápolna, amely a kis településnek nevet is adott, mert Szent János városának nevezték el, a Tisza áradása folytán 1860 májusában összedőléssel fenyegetett. Ezért a város Kreutzer Mihály kápolnagondnok által a használható anyagot árverésen eladta 1862-ben.

Balyi János: Adatok Szolnok történetéhez.

Kézirat. Szolnok, 1973.

Szolnok-Újváros 1840-ben a Szent János-kápolnával. Kéziratos térkép a Magyar Országos Levéltárban.

A két leírás némileg ellentmondásos.  Talán egyszer elvégzi valaki a pontosítást.